Ó, Uram! Tetten értelek!
Láttam, ahogy megérintetted a lelkeket!
Lehulltak a szívekről a bilincsek,
Melyek nem engedték, hogy az emberszívek Téged keressenek!
Nem személyesen szóltál, „hátha nem hallanak”…
Szolgálatra hívott küldötteid szólítottad:
Zenén, éneken, szavakon keresztül ők közvetítsenek Téged!
Neked szólt a gitár, Rólad szólt az ének,
Jézus,
Rólad beszélt minden ütem, és taktus.
Te szóltál Uram Prédikátorod szavával,
Hogy az elzárt emberszívet megismertesd Önmagaddal.
Szentlelked dolgozott Uram, szabadon fútt, ott ahol Ő akart!
Könnyek gyűltek a szemekben, mert megérintettél időset, s fiatalt.
Híressé tett szolgálódnak Hatalmadból adtál,
Hogy szívek nyílhassanak Isten Oltáránál.
Nem tett ő semmi mást, csak mire megbízást kapott:
Szavain keresztül hintetted Uram, a „Szeretetmagot”.
Szavaiból Jézus, a Te Erőd áradt,
S ő egyszerű módon szólt, követte példádat.
És miközben pengett a gitár, szólt az ének és az emberi szó,
Megnyílt az Ég: ezrek érezhették, hogy mindez IGAZ és JÓ!
Könnyek gyűltek a szemekbe, és sokan, sokan futottak előre,
Szívük válaszolt Szentlelked érintésére.
Megrendült arc, lehajtott fej, s olykor könny jelezte a választ:
„Eljöttem Uram, … kérlek, add bocsánatodat!”
Ezrek mentek előre, mert szívükben visszhangzott Hívásod:
„Igen Uram, itt vagyok, … s legyen, legyen meg a Te Akaratod!”
A Szentlélek érintése ledöntötte a makacs gátakat, mely Istentől elválasztott,
Ó, Uram! Te most is teszed! Mented, váltod a világot!
Megváltásod felszínre hozza az Igazságot:
A sötétség rabságban tartott, de Te Uram, felszabadítod a szabad akaratot!
Méltósággal teszel Jézus mindent, csak adod Szeretetedet,
A sötétség bilincseit széttöri tiszta Fényességed.
Nincs semmi kényszer, Te hagyod: „Döntsél gyermekem!
Repesve, reménykedve vár Szent Szívem…
Két Karom kitárom, jöjj, pihenj meg Keblemen!”
Az ajkak némák maradtak, de a megindított szív szavát hirdették a könnyek:
„Itt vagyok Uram, bocsáss meg…
Köszönöm, hogy szeretsz, vezess hát engemet!”
Ámen.
2012-06-03. M.G.Mária
